Tervezet a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület felkérésére készített Liszt életműve és életútja című, 2011. június 22-i előadásomhoz, mely a KMO Művelődési Ház előadótermében kerül bemutatásra 18 órai kezdettel

Bemutatkozás

 

Papp Zoltán Tibor vagyok, feleségemmel, 3 gyermekemmel, szüleimmel Kispesten élünk, István bátyám most Saigonból érkezett haza. Pár szót mondanék majd magamról, családomról, ami abból a szempontból tartozik ide, hogy én kaptam a lehetőséget a Liszt Ferencről szóló előadás megtartására a Kispesti Helikon Kulturális Egyesülettől, illetve konkrétan Tihanyiné Szilágyi Ágnestől.

 

Ezúton szeretném megköszönni Áginak, valamint a Kispesti Helikon Kulturális Egyesületnek, hogy itt, ebben a körben, több művészeti ág képviselőjével, művelőjével, illetve a téma iránt érdeklődő emberrel oszthatom meg gondolataim, élményeim egy részét.

 

A mai estével az a célom, hogy megváltoztassam, alakítsam, esetleg gazdagítsam a jelenlévők Liszt Ferencről, művészetéről alkotott képét, illetve ezen keresztül, ehhez kapcsolódva ajtókat, ablakokat nyissak az érzékelés, a művészi befogadás, alkotás általam csodálatosnak, izgalmasnak, élvezetesnek vélt területeire. Röviden, hogy Liszt kapcsán inspiráljam azokat, akiket csak lehet, arra, amire csak lehet.

 

Szellemi kalandra, érzéki örömökre, megrendítő mélységekre, magasztos, romantikus élmények befogadásának lehetőségére szeretnék vezetni mindenkit, aki vállalta azt, hogy itt legyen, ahelyett, hogy most valami mást csináljon. Azért köszönöm különösen mindenkinek, hogy itt van, mert én magam valószínűleg nem lennék itt, ha nem én adnék elő. Tehát ebből a szempontból már előttem, fölöttem van minden jelenlévő nyitottsága, bátorsága hozzám képest.

   

Mint a meghívón látható, ének-zene, média és dráma tanár vagyok. Főállásban a Hungária Általános Iskola és Kollégiumban dolgozom 28 éve, ide is születtem 1963-ban. (Ez a Wekerle-telepen a IV. számú iskola. http://hungariakollegium.hu) Édesapám Kodály Zoltán tanítványaként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián, István bátyám is ott végzett, aki Stockholmban, majd Saigonban tanított, illetve tanít leendő zenészeket. Az ő segítségüket is kértem a mai előadásomhoz. Óraadó drámatanárként az ELTE-n, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vezettem a szakirányú továbbképzéseket azok megszűntéig. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán jelenleg is dolgozom óraadóként, immár 17 éve. Önéletrajzom a http://pzt.atw.hu című honlapomon olvasható.

 

A fentiekből is következik, hogy Liszt életéről és művészetéről az én személyes „szűrőmön”, azaz szempontomból próbálok képet, képeket, érzéseket, érzelmeket közvetíteni, a szó általános és konkrét értelmében. A multimédia technikai segítségével szeretném érzékletessé, emlékezetessé tenni a témám tartalmi és formai elemeit úgy, hogy az inspiráló lehessen egyéb művészeti ágak művelői, kedvelői számára. Vásáry Tamás 2005. december 19-én, a Mindentudás Egyetemén Lisztről, mint médiumról és médiáról adott elő. (http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/127-liszt-ferenc-a-médium-és-a-média.html) Mivel kreatív emberek körében vagyok, szeretném az interaktivitást is kipróbálni előadásom egyes részeinél, amennyiben lesz rá fogadókészség. Rögtön meg is kérdezem, hogy ki mit gondol, mire számít a meghívó alapján? Mire lenne kíváncsi? Hiszen Lisztről, a műveiről bárki, bármit megtudhat az Internetről, könyvekből, lexikonokból, ha igazán érdekli. Minek ehhez egy ilyen alkalom? Mire lehet jó egy személyes találkozás valakivel, aki egy szűk szakmai körben ismert; de általában, így itt is, valószínűleg ismeretlen személy?

 

A fenti kérdéseim csak részben költőiek, ezért ha van egy-két vállalkozó hallgatóm, máris közbeszólhat, kérdezhet, orientálhat. Annyi segítséget azért hadd kérjek, hogy egy megelőlegezett bizalommal, konstruktivitással legyenek irántam, illetve a témaköröm iránt! Már hetek óta készülök erre a jeles eseményre, találkozásra.

Ahhoz, hogy hamarabb, jobban megérthessük egymást, illetve a tárgyalásra szánt témát, szeretnék egy pár kommunikációt segítő fogalmi kérdést tisztázni.

Minden, és mindennek az ellenkezője is igaz lehet. Az arányokon és a fogalomtól való távolságon múlik, hogy melyiket választjuk a rövidség, vagy egyéb szempont kedvéért. (Homokbucka dilemma.)

Nincs teljesen objektív valóság, hiszen mindenkinek az érzékelése kicsit más, mint a többi emberé. Sok az azonosság, de az apró eltérések ugyanannak a dolognak az érzékelésében akár végletes különbségekhez, ellentétes megítéléshez is vezethetnek. (Hideg-meleg, szép-csúnya, jó-rossz, stb.)

Meghatározó jelentőségű az is, hogy milyen előismeretekkel, prekoncepcióval közelítünk az általunk érzékelt, befogadott környezeti hatásokra, akár műalkotásokra. (Bejátszás: optikai csalódások, érdekességek, vizuális sémák. 78 kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szöveges sémákkal kapcsolatban ismerős lehet az alábbi idézet is:

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen.

A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysersáíi fmonisáokgkal!

Az agyunk tehát azonnal szűrőket, sémákat vetít a befogadandó képre, zenére, szövegre, környezeti ingerekre. Úgy tűnik, hogy ezeket gyakran társítja is egymással. Pl. Kocsis Zoltán, aki egy későbbi bejátszásban Liszt művészetéről beszél, egy NOL-nak adott interjúban azt mondja, hogy a hangokhoz színek társulnak az ő fejében is.

Szerintem ezért tapasztalhatjuk, hogy Liszt egyes művei nem csupán csodálatot, hanem néha undort, ellenállást váltanak ki a laikusokból, az előismeretekkel, a témához kapcsolódó pozitív élményekkel nem rendelkező emberekből, néha zenészekből is.

A közös nevező, a multimédiás formai elemei és az előadásom tartalmi üzenetei főként a hétköznapi életben, kommunikációban használatos terminológiákra épülnek. Ahol ettől kicsit eltérek, ott ezt igyekszem jelezni. Ha ezt elfelejteném, segítsenek azzal, hogy „belekérdeznek”! (Ilyenek lesznek rövidesen az érzékelésünk agyi mechanizmusaival kapcsolatos fogalmak, az „elme-sémák”, a „szűrők”, a „szavantok, (azaz tudók)”, vagy a „Abraham Maslow szükséglet-piramisa”, illetve a „fejlődési ablakok”  szakkifejezései.)

Mit gondolok hiteles forrásnak? Igyekeztem ugyanis hiteles forrásokból (A névvel, elérhetőséggel, ellenőrizhető hivatkozásokkal bíró, szakmailag elismert forrásokat gondolom ilyennek.)

Milyen felelősséget vállalok? (A helyzetteremtését. Drámapedagógiai értelemben.)      

  

Személyes vonatkozások – apu, Pisti (ének-zene), Gabnai Kati (dráma), Buglya Sándor (média), személyes vonzódás az agykutatás érzékeléssel és „elme-sémákkal” kapcsolatos területei felé  (szükségleteink, szavantok, fejlődési ablakok)

Felkészülés felelőssége – Internet – szűrőim – hitelesnek vélt forrásaim

 

Mivel Liszt élete és művészete a világunk zenei élete, illetve a zenéjének és művészetének világunkra gyakorolt hatása miatt érdekes, ezért elsőként arra a kérdésre érdemes válaszolnunk, hogy mi a zene. A tudomány által egységesen elfogadott, mindenre kiterjedő válasz még nincs erre a kérdésre. Van, aki szerint az érzelmek nyelve, van, aki szerint idő és hangok struktúrája, vannak, akik a funkciói felől közelítenek és differenciálnak. Az egyik leg nagyvonalúbb, sok jövőbeliséget is magában hordozó definíció szerint: a zene szervezett hang.

 

Miként dolgozza fel agyunk ezeket a szervezett hangokat? Úgy, hogy miként szinte minden egyéb környezeti hatást, sémákba, sablonokba sorolja, szűri a korábbi tapasztalatok alapján. Így azután minél változatosabbak a környezetünk ingerei, annál több és árnyaltabb sémákat alkothatunk, illetve élvezhetünk.

Ezek a közismert képek arról árulkodnak, hogy az agyunk képi sémáit miként vagyunk képesek változtatni. Miközben a képek változatlanok, mást és mást tudunk belelátni attól függően, hogy mit szeretnénk látni. Amit szeretnénk, azt meglátjuk a képekben. Ehhez el kell döntenünk, hogy a már felismert változatok közül mit szeretnénk meglátni. (Vázákat, vagy arcokat; lányt, vagy szaxofonost; idős nőt, fiatalt, vagy bajszos skót férfit.)

Szövegdoboz: Tartalom

Bemutatkozás, expozíció

Liszt élete

Liszt művészete

Liszt kapcsolatai más művészekkel, művészeti ágakkal

Liszt hatása a romantikus és mai zenére

Liszt életéből, műveiből nyerhető inspirációk a mai emberek, alkotók, művészek számára

http://lisztpzt.atw.hu

Papp Zoltán Tibor Liszt Ferenc életművéről és életútjáról tartandó előadásához készítette a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület

tagjainak, és az érdeklődők részére

 

Minek alapján feltételezik egyes tudósok, hogy ilyen sémákat alkot az agyunk?

 

Erre a „szavant szindrómás” emberek szűk csoportjának kutatói, illetve a vonatkozó kísérletek adhatnak izgalmas választ.

A válaszok megdöbbentő perspektívákat adhatnak az érzékelés, kreativitás, művészetek, tanulás jövőjét illetően. 

A honlap folyamatosan épül, bővül, változik az előadás napjáig, majd igény szerint azután is. Jelenlegi utolsó frissítés ideje: 2011. június 22. 13 óra 50 perc

Szövegdoboz: Tartalom

Bemutatkozás, expozíció  Liszt élete  Liszt művészete  Liszt kapcsolatai más művészekkel, művészeti ágakkal Liszt hatása a romantikus és mai zenére Liszt életéből, műveiből nyerhető inspirációk a mai emberek, alkotók, művészek számára